Mennyi ragasztó kell a hőszigeteléshez?
Anyagszükséglet számítás I. rész
Amikor otthonunk hőszigetelését tervezzük mindenképpen készítsünk költségvetést. Egy generálkivitelező, vagy a szigetelést végző szakember felmérheti a házunkat és adhat egy költségbecslést, de sokszor hasznos lehet, ha még korábban képbe kerülünk a várható költségek kapcsán. Amikor csak családon belül tervezgetjük a munkákat, jól jöhet egy házilag összeállított lista, hogy legalább nagyságrendileg kiderüljön, mire számíthatunk a munkálatok során.
Ehhez a számításhoz szeretnénk segítséget nyújtani sorozatunkkal, melyben az összes Fit-termék kapcsán iránymutatást nyújtunk a szükséges mennyiségekről.
A szürke eminenciás – a ragasztótapasz mennyiségének kiszámítása
A hőszigetelő rendszerek elengedhetetlen része a Fit ragasztótapasz. Senkit ne tévesszen meg a neve! Feladata többrétű. Nemcsak ragaszt – hálót merevít és glettel. Felhasználjuk a szigetelőtáblák rögzítéséhez, a felület külső merevítésekor és a falak előkészítésekor vakolás vagy festés előtt. Nézzük meg, mennyi ragasztóra van szükségünk a különböző munkafázisok során!
Ragasztás
A pont-perem módszer alkalmazásakor az EPS táblák hátoldalán három pogácsaszerű pontban visszük fel a ragasztótapaszt. Emellett a tábla szélein végigfutó csíkban is alkalmazzuk. Az így rögzített táblákhoz 3,5-4,5 kg/m2 ragasztótapaszra van szükség.
Hálózás
A rögzített szigetelőtáblák teljes felületét műanyag hálóval vonjuk be. A hálót minden esetben a felületre felhúzott ragasztótapaszba ágyazzuk! Rossz gyakorlat, amikor a csupasz EPS lapra terítik a hálót és ráhúzzák a ragasztótapaszt. Ebben az esetben nem garantálható, hogy mindenhol kerül ragasztó a háló és a szigetelés közé. További fontos technológiai előírás, hogy a háló illesztéseknél minimum 10 centiméteres átfedést kell hagynunk. Miért ez a sok erőfeszítés a hálóval? Hálózás nélkül, vagy nem megfelelően beágyazott hálózáskor a szigetelő lapok az illesztéseknél elvállhatnak. A színezővakolat megreped, a munkánk kárba vész. A szakszerűen beágyazott háló egységessé teszi a felületet, nagy mechanikai szilárdságot biztosít és garantálja a hőszigetelő rendszer tartósságát. A háló mennyiségének meghatározásakor mérjük fel a befedni kívánt terület nagyságát és adjunk hozzá még 10 százalékot az átfedések miatt. Egy 100 m2-es területre ennek alapján 110 m2 hálót kell számolnunk.
A háló beágyazás után meg kell várni, hogy a ragasztótapasz megkössön. Ez általában egy nap (az időjárás függvényében változhat – a hideg idő káros hatásairól olvashat a Fit Tudástár korábbi bejegyzésében). A teljesen megkötött anyagra glettelésként jön egy pár milliméter vastagságú réteg a ragasztótapaszból. Ezután a felületnek tükörsimának kell lennie úgy, hogy a háló sehol sem látszódik ki belőle.
A beágyazás és a glettelés anyagigénye szintén 3,5-4,5 kg/m2.
Összesített ragasztótapasz anyagigény
A ragasztáshoz, hálózáshoz, gletteléshez tehát 7-9 kg/m2 mennyiségű ragasztótapasszal számolhatunk. A kivitelezői gyakorlat szerint 10 kg-ot szoktak számolni. Az üzletek eladói jellemzően 5 kg-ot mondanak egyszerűen azért, mert félnek, hogy a valós mennyiség elriasztja a vevőket. Nem jó gyakorlat. Sokkal bosszantóbb, ha újabb köröket kell futnunk a hiányzó anyagokért.
A Fit ragasztótapasz esetében 7-9 kg/m2 kiadóssággal számolhatunk. Szeretnénk ennél is pontosabb adatokat biztosítani, de az anyagmennyiség nagyban függ a felhasználás módjától és az alapfelület minőségétől, így felelőséggel ez az érték mondható.
Ragasztótapasz – bónusz tanácsok
Nem csak azt kell tudnunk, hogy mennyi ragasztót számoljunk a hőszigetelésre, hanem, hogy mik a szakszerű kivitelezés ismérvei.
Biztosan találkoztak már olyan kivitelezéssel, amikor a színezővakolaton felismerhetőek a táblák illesztései és a dübelek korongjai. Ezekben az esetekben nem a színezővakolat a hibás. Jellemzően a ragasztótapasz szakszerűtlen felvitele eredményezi az esztétikai problémát. Mindig előfordul, hogy a fal egyes részein vastagabb rétegben kerül fel a ragasztótapasz. Elég hozzá, ha egy kicsit mélyebbre húzzuk a dübeleket és azok 2-3 milliméterrel jobban besüllyednek a szigetelőlapokba. A dübelek fedésére máris vastagabb tapaszréteget használunk. Jellemzően vastagabb a ragasztó a táblák illesztésénél is. A színezést, festést csak tökéletesen kiszáradt, megkötött felületen szabad elkezdeni. Ellenkező esetben a nem teljesen megkötött ragasztótapasz a színezővakolat nedvességétől kissé felpuhul. A tapasz lúgos kémhatású anyaga reakcióba lép a színezővakolattal vagy festékkel, aminek hamarosan jól látható nyoma lesz a falon.
Ez a folyamat megelőzhető, hogyha elég időt hagyunk a vastagabb részek tökéletes kötésének kialakulásához. Ha türelmetlenek vagyunk, idézzük majd fel ezt a képet, melyen egy elsietett színezés hatásai láthatóak.
Elrettentő példa. Magyar közintézmény homlokzata színezővakolás után. Jól látszódnak a dübelek mert nem várták meg a ragasztótapasz teljes kötését a színezés előtt.
Ha hasznosnak tartja a cikket, segítse munkánkat egy megosztással a Facebookon!
