Hőszigetelés télen?
Mikor és miért nem szabad nekiállni a szigetelési munkáknak?

A dolgok ritkán alakulnak terv szerint. Mit tehetünk, ha a gondosan ütemezett építkezési munkáink megcsúsznak és elér minket a hideg idő? Szóba jöhet-e a hőszigetelés télen, vagy többet árt, mint használ az ekkor végzett munka?

Az építkezés, felújítás klasszikus időszaka tavasztól őszig tart. Ez a szokás nem azért alakult ki, hogy kíméljük a mestereket, ne fázzon a kőművesek keze a hideg téli napokon. A legtöbb anyag – beton, habarcs, színezővakolat, hőszigetelő rendszerek ragasztótapasza – nem jól viseli a fagypont körüli hőmérsékletet. A legtöbb FIT termék felhasználási hőmérséklete 5–25 Celsius fok között van (igen, a túlzott meleg sem ideális, de azt majd egy másik bejegyzésben kivesézzük).

Miért is fontos a hőmérséklet?

A ragasztótapasz és a színezővakolatok is tartalmaznak vizes bázisú kötőanyagot. A színezővakolatok kötőanyaga teljes száradás után stabil, erős filmréteget képez és hosszan biztosítja a vakolat tapadását a felülethez. A hőmérséklet csökkenésével csökken a levegő páramegtartó képessége. Ebből ered a köd jelensége – a levegőben állandóan jelen van vízgőz. Ahogy csökken a hőmérséklet ebből egyre kevesebbet tud megtartani a levegő. Először megnő a páratartalom, majd kicsapódik a megkötésre képtelen pára és a milliméter ezredrészének megfelelő nagyságú vízcseppek lebegni kezdenek a levegőben.

A kötőanyag csak teljes száradáskor képez filmet. Könnyen belátható, hogy egy 100 százalékosan telített közegben a levegő nem képes vizet átvenni a vakolattól. A száradás elképesztő módon lelassul vagy teljesen megáll. Az is elképzelhető, hogy napközben 6-8 fokban felvisszük a színezővakolatot, amely elkezd száradni, de a teljes száradás előtt lehűl a levegő és megáll a folyamat. Sőt ilyenkor a kicsapódó pára miatt vissza is vizesedhet az anyag, lenullázva az egész napos száradást. Ha a ruhaszárító kötélre kiakasztott ruhák nem száradnak meg, a vakolat sem lesz képes rá!

Napokra kitolódó száradási idő

Vegyük hát komolyan a műszaki tájékoztatók iránymutatását! 5 fok alatt az anyagok száradása, kötése jelentősen lelassul. Normál esetben (20 fok felett, 50 % körüli relatív páratartalom esetén) lehet a száradásra számolni 3 órát. 5 fok alatt ez az idő napokra (!) kitolódhat. Ha ezen időszak alatt éri a falat mondjuk egy erős eső, a felvitt vakolat megsérülhet. Minden FIT színezővakolat tartalmaz csapó eső elleni adalékanyagot, mely azért felel, hogy a teljes száradás előtt ne mosódhasson le vakolatunk a falról, de a több napig elhúzódó idő ennek ellenére túlzott kockázatot jelent.

És ha fagy?

Ennél is nagyobb gond, ha fagypont alá süllyed a hőmérséklet és megfagy a színezővakolat, vagy a ragasztótapasz. Hiába van napközben akár 8-9 celsius fok is, ha éjjel mínuszba fordul az idő, tönkre megy a munkánk. A nappali jó idő csalóka. A felvitt anyagok ugyanis a fentiekben taglalt okok miatt nem tudnak egy nap alatt kiszáradni, megkötni. A cementes kötést gyorsíthatjuk téli adalékanyagokkal, de a színezővakolatokban és a ragasztótapaszokban lévő vizes alapú diszperzió kötését nem. Ezek az anyagok különösen érzékenyek a fagyra. Ha a teljes kötés elérése előtt nulla fok alá hűlnek, kifagy belőlük a kötőanyag – a tartásuk megbízhatatlan lesz, levállnak a felületről.

Összefoglalva az eddigieket

Jobban járunk, ha nem szigetelünk télen. Bosszantó, ha ilyenkor ráér a kivitelező és mégsem halad a munka, de még bosszantóbb, ha kétszer kell ugyanazt a munkafázist elvégeznünk. Van persze, hogy egy melegfront pár napra tartósan pluszban tartja a hőmérsékletet, de az időjárás kiszámíthatatlansága miatt ekkor sem javasoljuk, hogy nagyobb munkába kezdjenek.